VI. fejezet: Az Er� Pr�b�ja

            Fel�lltunk a r�ten egym�ssal szembe. A nap f�l�tt�nk lassan d�lre h�gott. � kezdem�nyezett. Kez�t z�ldes dereng�sbe vonta �s kipattintotta m�regostor�t. R�gt�n reag�ltam. Bal l�bammal oldalra kil�ptem, s�lypontomat is �thelyeztem ide. Jobb kezemet a ny�jtott l�bam f�l� helyeztem �gy, hogy ruh�m ujja s�rolja bok�mat, m�sik kezemet fejem felett �vben meghajtottam.

- Pajzs! Fiat! - k�r�l�ttem halv�nyk�k g�mbk�nt felderengett pajzsom. Az ostor visszapattant egyenesen r�.

            Nem hi�ba volt youkai. Egy pillanat alatt elt�nt, majd a leveg�ben t�nt fel ism�t. �reztem, ahogy d�he egyre n�vekszik �s ez meg is l�tszott v�r�s, kicsapong� aur�j�ban. Keze m�r a tok n�lk�li Tokijin markolat�n volt. M�r ind�totta is ellenem a t�mad�st. Tudtam, hogy a pajzsom nem el�g er�s, �gy egy eleg�ns ugr�ssal kit�rtem el�le, majd k�t m�terrel h�tr�bb �rtem f�ldet. � is visszat�rt a r�tre. Arc�n �jra megjelent az a g�nyos mosoly, ami engem csak feld�h�tett.

            Az erd�b�l sz�l indult fel�nk. Hajamat meglebegtette, de a taiyoukai m�r nem �rezhette meg. Amint el�rt a l�gmozg�s megp�rd�ltem tengelyem k�r�l. A sz�l imm�r k�r�l�ttem �rv�nylett t�lcs�r alakban. Most �n h�ztam g�nyos mosolyra sz�mat. Fels� testem 45 fokos sz�gben h�trahajtottam kezeimet v�llmagas�gban kitartottam, egyik l�bammal megt�masztottam, majd var�zsig�be kezdtem. Lehunytam szememet, de �reztem, ahogy felemelkedtem, �s k�rbe kezdek forogni. Amint el�rtem a k�v�nt magass�got, l�baimat �sszez�rtam, fels�testemet f�gg�leges helyzetbe r�ntottam kezeimet az �g fel� emeltem. Tenyerembe �sszegy�lt a sz�l egyetlen �rv�nyl� rengetegg�. Kezemmel Sesshoumarura c�loztam. Ahogy elind�tottam szemem z�lden felragyogott, hajam ez�st�ss� v�lt. Mindez csup�n p�r pillanatig tartott, de az � figyelm�t nem ker�lhette el. Annyira led�bbent a l�tv�nyon, hogy a t�mad�som telibe tal�lta. A Sz�l�rv�ny leszaggatta r�la p�nc�lzat�t, pr�mj�t, haorij�t. N�h�ny kisebb s�r�l�st is ejtettem rajta, de a Tensaiga l�ktet� ereje megv�dte. Mire a Sz�l�rv�ny elhalt �jra a f�ld�n �lltam. A porfelh� miatt semmit sem l�ttam.             Egyszer csak egy s�t�t �rnyat pillantottam meg. Nagy sebess�ggel k�zeledett.

A t�mad�s v�ratlanul �rt. Sesshoumaru puszta k�zzel t�madott r�m. Jobb kez�vel led�nt�tt �s a nyakamhoz nyomta alkarj�t �gy a f�ldre szegezett.

            Nagyon j�l tudtam, hogy hi�nyzik a bal karja, de furcsa volt l�tni a csonkot. Nem elm�lkedhettem ezen, hiszen �reztem, ahogy d�he fel�m ir�nyul. Az egyszer� haland� ilyenkor az �let��rt k�ny�r�g, de �n nem voltam egyszer� hito. N�m�n v�rtam a v�get. A szem�be n�ztem. Gy�ny�r� volt, m�g itt a hal�l kapuj�ban is. Lehunytam azt�n a szemem �s v�rtam a hal�lt. Nem �reztem f�lelmet, csak nyugalmat. A v�g azonban, mint oly’ sokszor most is elker�lt.

            Kinyitottam a szememet. M�g mindig f�l�m magasodott, de m�r elengedte nyakamat. Tekinte m�r nem arcomat p�szt�zta, hanem Siramlint f�rk�szte. V�gig sim�totta a gy�ngy�t. �n a l�nchoz ny�ltam, �s egy ez�st hajsz�lat h�ztam le. Meg akart sz�lalni, amikor mutat�ujjammal hallgat�sra b�rtam.

- Te nyert�l. - suttogtam. - Kapsz t�lem egy aj�nd�kot.

            A hajsz�lat a keze csonkja k�r� csavartam, de a fele m�g lel�gott. Kezeim k�z� fogtam Siramlint, lehunytam a szemem �s morogni kezdtem. A leger�sebb gy�gy�t� �s meg�j�t� var�zslatba kezdtem. Rem�ltem, hogy lesz hozz� el�g er�m, a Sz�l�rv�nyt megid�zni nem egyszer� feladat, a gy�gy�t�s pedig a legf�raszt�bb var�zslatok k�z� tartozik. V�g�l siker�lt. Csukott szemmel v�gig h�ztam kezemet munk�mon, majd a kimer�lts�gt�l m�ly, �lomtalan �lomba mer�ltem.