11. rész

Sárkánylélek

Naraku épp a sárkánypikkelyt nézte elbűvölten, amikor egy

hatalmas reccsenés kíséretében betört a kastély kapuja.

Sesshoumaru állt ott, kicsivel mögötte Miyoko. Az udvar

közepében ott állt Sarah, háttal a kapunak, kezében a zöldes

fénnyel izzó Fagykard, aminek markolatából most néhány

vékony inda kígyózott elő. Alakját halvány zöld fény ölelte

körbe. Naraku vele szemben állt, a palota lépcsőjének tetején.

Hirtelen előrelendült, és egy pillanat alatt Sarah előtt

termett, hogy lecsapjon rá. A tündér azonban egy

villámgyors mozdulattal markolatig merítette a kardját a

szellem oldalába. Naraku meglepetten nézett fel. Azonban

ahogy a fagytündér kihúzta kardját, sebe begyógyult. Sarah

meglepetten esett össze. A szúrás visszaszállt rá. Ruháját

bemocskolta a vére.

Abban a pillanatban, amikor a földre esett, Sesshoumaru

elindult felé. Miyoko a nyomában. Sarah teste felett egy kis,

kékeszöld fénygömb lebegett-a lelke. Naraku kinyújtotta a

kezét, hogy elvegye, ezáltal elnyerhesse az örök életet, de egy

sárga energianyaláb megakadályozta. Sesshoumaru dühösen

rárontott.

Miyoko eközben a fagytündér mellé térdelt, és minden

varázserejét latba vetve próbálta megmenteni.

Sesshoumaru a földre esett. A tündér vére és könnye

megsokszorozta Naraku erejét. Nem volt semmi esélyük.

Hirtelen hatalmas árny vetült a palotára. A következő

pillanatban egy sárkány szállt le az udvarban.

Egész teste áttetsző volt, azúrkék kristályból, szíve helyén

fénygömb. Tekintete égetően tiszta. Hatalmas szárnyaival

beburkolta Saraht, Miyokot, és Sesshoumarut is. Száját

résnyire kinyitotta, épp annyira, hogy látszottak pengeéles

fogai. Miközben szárnyaival védte a három démont,

fenyegetően vicsorgott Narakura.

Messze fölöttük, az égen Kagura lebegett tollán, mellette

Kanna, az üresség, kezében tükrével.

Folytatása következik